A 2009-ben bevezetett Bitcoin az első modern kriptovaluta. A Bitcoin bebizonyította a blokklánc-alapú digitális valuták megvalósíthatóságát, és azonnal felkeltette a befektetők, a technológiai közösség és az idealisták figyelmét, akik felkarolták egy olyan digitális valuta ötletét, amely a bankok, befektetési intézmények és kormányzati szabályozók által előírt kapuk és ellenőrzések nélkül működik.

A Bitcoin debütálása óta eltelt években több ezer más érme és token jelent meg. A mai kriptovilág különböző technikai profilú és felhasználási célú digitális eszközök káprázatos sokaságát foglalja magába.

Melyek a kriptovaluták különböző típusai? Felettébb örülünk, hogy megkérdezted. Íme a kriptopénz típusok gyors áttakintése.

Üdv a kriptomenazsériában

A Bitcoint általános célú, mindennapi vásárlásokhoz használható fizetőeszközként indították útjára. Az elképzelés az volt, hogy a Bitcoin felválthatja a kormányok által kibocsátott fiat valutákat világszerte.

Ez nem annyira irreális elképzelés, mint amilyennek hangzik. Egyre több vásárlás történik elektronikus úton, akár online, akár hitel- vagy bankkártyával. A papírpénz egyre inkább elavulttá válik. Miért ne használhatnánk egy olyan fizetőeszközt, amelyet online tranzakciókra terveztek? Ami azt illeti, az 1980-as és 1990-es években több ilyen valutát is létrehoztak. A Bitcoin bevezetéséig egyik sem talált jelentős követőtáborra.

Ma a Bitcoin a vezető kriptopénz, amely a mindennapi tranzakciókban elkezdte helyettesíteni vagy kiegészíteni az államilag kibocsátott valutákat.

Ez a tény egy természetes kérdéshez vezet: Ha a Bitcoin már működik, akkor miért bocsátottak ki több ezer más kriptovalutát?

A válasz az, hogy a többi kriptovaluta közül kevésnek célja, hogy általános célú valutaként versenyezzen a Bitcoinnal. A Bitcoin kivételével mindegyik érmét és tokent úgy nevezzük, hogy altcoin, és ezek speciális igények kielégítésére szolgálnak.

Érmék kontra tokenek

Hajlamosak vagyunk az „érme” és a „token” szavakat szinonimaként használni, de van különbség.

Mind az érmék, mind a tokenek a kriptopénzek elnevezései. Ha meg akarod mondani, hogy mennyi fiat valuta van a zsebedben, azt mondod, hogy 20 dollár vagy 30 euró. Amikor azt akarod megmondani, hogy mennyi kriptopénz van a tárcádban, azt mondod, hogy 12 Ether vagy 0,05 Bitcoin vagy 15 Litecoin.

Az „érme” és a „token” kriptopénz egységenként pontosan ugyanazt jelentik.

A különbség technikai jellegű. Az érmék azon blokklánc natív kriptovalutái, amelyeken futnak. A Bitcoin azért érme, mert a Bitcoin blokkláncon fut. Az Ether azért érme, mert az Ethereum blokkláncon fut. A Tether egy token. A token készítője úgy hozta létre, hogy az Ethereumon fusson, nem pedig a saját blokkláncán. A Cardano egy érme, mert a saját blokkláncán fut, míg az Uniswap egy token, amely az Ethereumon fut.

E technikai különbség ellenére az érmék és a tokenek általában ugyanazt jelentik: blokkláncon tárolt értékegységeket. Mindkettő kriptovaluta.

Elosztott alkalmazások támogatása

A Bitcoin a legrégebbi és legnagyobb blokklánchálózat, de a tranzakciós volumen tekintetében az Ethereum vezet. Az Ethereumot 2015-ben indította el egy olyan csapat, melynek tagjai közt ott voltak a Bitcoin-projekt fejlesztői is.

Az Ethereum blokkláncot azzal a rugalmassággal fejlesztették ki, hogy ne csak kriptopénzeknek adjon otthont. Valójában a blokklánc képes olyan futtatható programokat tárolni, amik kölcsönhatásba léphetnek a natív valutával, az Etherrel. Ennek a programkódnak a beágyazását a blokklánc közösség okosszerződéseknek nevezi, bár a valóságban ezek nem szerződések és különösebben nem is okosak.

A Bitcoin a kormány által kibocsátott fiat valuták alternatívájaként született. Az Ethereumot alkalmazásfejlesztési platformként (egyfajta operációs rendszerként) tervezték. Olyan alkalmazások létrehozására szolgál, amelyek a blokklánc olyan jellemzőiből profitálnak, mint a megváltoztathatatlanság, a nyitottság és az anonimitás.

Ma az Ethereum több ezer elosztott alkalmazásnak ad otthont, és azok a legkülönbözőbb célokat szolgálják. Az Ethereum a legelőnyösebb platform a legtöbb decentralizált pénzügyi alkalmazás számára, mivel a DeFi alkalmazásoknak interakcióba kell lépniük a blokklánc-alapú kriptopénzekkel.

Az Ethereumnak van saját kriptopénze, de az nem az eurót vagy a frankot hivatott helyettesíteni. Az Ether elsősorban azért létezik, hogy az Ethereum blokkláncán zajló tranzakciók feldolgozási díjait ki lehessen fizetni vele.

Ez nem jelenti azt, hogy az Ether nem egy megfelelő érme a befektetők számára. Épp ellenkezőleg. Alapvető szerepet játszik az Ethereum-alapú blokklánc-alkalmazásokban, amelyek egyre nagyobb számban vannak jelen és napról napra nagyobb mennyiségű tranzakciót bonyolítanak le. Az Ethereum platformon lévő alkalmazások egyre több felhasználó számára válnak fontosabbá, és az Ether értéke ezzel összhangban növekszik. Az Ether érmék vásárlása olyan, mintha a dApp-piacba fektetnénk.

Az Ethereum nem az egyetlen játékos a pályán, ha blokklánc alkalmazásokról van szó. A Solana, a Polkadot, az Ergo, az Algorand és a Cardano csupán néhány másik példa az olyan blokkláncokra, amelyek képesek intelligens szerződések futtatására. Mindegyik versenyképes funkciókat kínál, amelyek megkülönböztetik az Ethereumtól. Van, amelyik több tranzakciót kezel másodpercenként, vagy alacsonyabb tranzakciós díjakat számít fel, vagy éppenséggel komplikáltabb tranzakciókat képes lebonyolítani, és így tovább.

A volatilitás minimalizálása

A Bitcoin és más kriptovaluták volatilis befektetések. Az árak új magasságokba emelkednek, majd gyorsan és gyakran lezuhannak. A nagy áringadozások egyszerre teremtenek lehetőséget és kockázatot a befektetők számára.

Megnehezítik azoknak is a dolgát, akik a kriptopénzek mindennapi használatáról álmodnak.

Vegyünk például egy olyan kripto éttermet, amely különböző kriptovalutákat fogad el fizetési formaként, beleértve a DiningCoin nevű kitalált érmét is. Hétfőn egy két személyre szóló vacsora ára 16 DiningCoin. A piaci ingadozások miatt ugyanez az étkezés csütörtökön 11 DiningCoin-ba kerül. Vagy éppenséggel 22 DiningCoin-ba.

Ha az étteremnek a vendégek DiningCoin-ban fizetnek, de a felszolgálók bérei, a bérleti díj és az ételek költségei Bitcoinban fizetődnek, akkor a havi általános költségvetés kiszámíthatatlanul változékony volna a két pénznem relatív értékétől függően. Az étterem készletének értéke napról napra változna, és a tulajdonos nem tudná, mennyibe kerülnek majd a jövő heti alapanyagok.

Ezt a problémát kezeli az érmék egy másik osztálya, az úgynevezett stablecoin (stabil érme).

Általánosságban elmondható, hogy az egyes kriptovaluták értékét a kereslet és a kínálat határozza meg. A kriptotőzsdéken világszerte az emberek euróval, frankkal vagy fonttal fizetnek a kriptopénzekért, és az általuk fizetett árak határozzák meg a valuta árát.

A stabilcoin-ok mások. Értékük egy másik eszköz, jellemzően az amerikai dollár értékéhez van „kötve”. Ez azt jelenti, hogy a dollárhoz kötött érme kibocsátója mindig 1 dollárért veszi és adja el az érmét. Ez stabilizálja az érme értékét a dollárral szemben. Az érme ára a felhasználói kereslet alapján két-három százalékkal emelkedhet vagy csökkenhet, de általában a stabil érmék ára stabil.

A kriptopiac olyan stablecoin-okat foglal magába, amelyeknek értéke a fiat valutákhoz, a Bitcoinhoz, valamint az olyan árucikkekhez van kötve, mint az arany és az ingatlanok.

Azt gondolhatnánk, hogy egy olyan érmének, amelynek nem emelkedik vagy csökken az értéke, nincs helye a kripto befektetések világában, de a szakértők szerint a stabil érmék értékes funkciókat töltenek be. A legérdekesebbek közé tartozik, hogy egy stabilcoin a fiat befektetéseknél használt készpénz-tartalékszámlák előnyeit biztosíthatja.

A következőképpen működik. Tegyük fel, hogy van egy Bitcoinod, és az értéke hirtelen 100 000 euróra emelkedik. Ha úgy gondolod, hogy innen az út már csak lefelé vezethet, akkor a Bitcoint átválthatod stabilcoinra, hogy a pénzösszeget biztonságban tartsd. Amikor a Bitcoin visszaesik 75 000 euróra, vásárolhatsz egy Bitcoint, és zsebre vághatod a 25 000 eurót nyereségként. Az elején 1 BTC van a tulajdonodban, de a végén az 1 BTC mellett van még 25 000 euró értékben stabil érméd is.

Utility tokenek

Egyes kriptovalutákat egy adott alkalmazáson belüli tranzakciók és egyéb költségek finanszírozására hoznak létre. Ezek az úgynevezett utility tokenek.

Valahányszor egy DeFi alkalmazás tranzakciót hajt végre, a mögöttes blokklánc díjat számít fel. Az Ethereum alapítói ezt gázdíjnak (gas fee) nevezik, és ez az elnevezés ragadósnak bizonyult.

A blokklánc-alapú alkalmazások kiadóinak be kell szedniük ezeket a díjakat a dApp-felhasználóktól.

A utility tokeneket gyakran a projekt elindítása előtt felkínálják a befektetőknek egy előértékesítésnek nevezett folyamat keretében. Az összegyűjtött pénzeszközök a projekt fejlesztését segítik elő, a befektetők pedig akkor termelnek profitot, ha a dApp népszerű és a utility token ára emelkedik.

Governance tokenek (Kormányzati tokenek)

Ha egy részvénytársaságnak sok részvényét megvásárolod, akkor lehet, hogy felajánlanak neked egy helyet az igazgatótanácsban, ahol szavazhatsz a vállalat jövőjét befolyásoló döntésekről. A kriptovilágban a governance tokenek (kormányzási tokenek) megvásárlásával szerezhetsz szavazati jogot.

Egy DeFi projekt azért ad ki kormányzási tokeneket, hogy az érdekeltek beleszólhassanak a jövőbeli döntéshozatalba. Amikor fontos döntéseket kell hozni (például a gázdíjak emelésének vagy csökkentésének kérdésében) akkor az érmék tulajdonosai szavaznak, és a több érmével rendelkező tulajdonosok több szavazattal bírnak.

Ha az érmetulajdonosok csoportja teljes irányítással rendelkezik, akkor decentralizált autonóm szervezetnek vagy DAO-nak nevezzük az adott közösséget.

Nem-helyettesíthető tokenek

A kriptopénzek és tokenek valójában nem léteznek. Az „érme” és a „token” szavak értékegységekre utalnak, nem pedig egyedi, valós tárgyakra. Bár a kormány által kibocsátott bankjegyeknek és érméknek egyedi sorozatszáma van, minden Bitcoin ugyanolyan, mint az összes többi. Minden Ether érme ugyanolyan, mint az összes többi Ether érme. Az érmék helyettesíthetők, ami azt jelenti, hogy azonosak, és ezért származásra való tekintet nélkül lehet velük kereskedni.

Az egyedi blokklánc-tokenek létrehozásának lehetősége az Ethereum ERC-721 szabványával kezdődött, amely egy olyan fajta tokent határoz meg, ami teljesen egyedi. Ehhez kapcsolódik az ERC-1155 szabvány, amely több tokenből álló gyűjteményeket határoz meg. Mivel ezek a tokenek egyediek, és nem helyettesíthetők egymással, ezért nem-helyettesíthető (non-fungible) tokeneknek, azaz NFT-knek nevezzük őket.

Az NFT-k piaca az elmúlt években jelentősen fellendült, mivel a fejlesztők megtalálták a módját annak, hogy az NFT-ket külső objektumokkal társítsák. Ma már olyan NFT-t is lehet vásárolni, amely egy rajzfilmfigura egyedi digitális képe. Vásárolhatsz olyan NFT-t is, amely Van Gogh vagy Rembrandt egy művészeti remekművének részleges tulajdonjogát jelképezi. A zeneművészek digitális zenefájlokat adnak el NFT-ként. Egy közönséges zenefájl bármilyen más zenefájllal felcserélhető, akárcsak a helyi bevásárlóközpontban vásárolt póló. Az NFT fájl olyan, mint egy dedikált póló. Maga a póló azonos, de a művész aláírása a pólót egyedi értékkel bíró gyűjtői tárggyá teszi.

A nem-helyettesíthető tokenek olyan területekre viszik a kriptovaluta- és blokklánc-technológiákat, amikről az eredeti kriptopénzek alkotói nem is álmodtak.

Mindenféle kirptotípus mindenféle felhasználásra

Hányféle kriptovaluta létezik?? Ez attól függ, hogyan számoljuk őket. Bitcoin, altcoinok, stablecoinok, kormányzati tokenek, NFT-k… a kategóriák között sok az átfedés. Egy dolgot biztosan állíthatunk: bármilyen befektetést vagy projektet is fontolgatsz, számos létező kriptovaluta áll majd a rendelkezésedre. És ki tudja? Lehet, hogy a végén saját kriptovalutát indítasz!